2016. november 24., csütörtök

EZ NEM LEHET IGAZ! Ez mese...

50%-os akció vasárnap éjfélig és ingyenes szállítás.

Zalai Erdők Meséi: Böszmerenghy Töhötöm I.


Készültek szakmai vélemények a Böszmerenghy Töhötöm című mesénkről, de lássuk először a szereplők véleményét:
Mélabéla:
– Az egyik szakmai véleményt mintha Remete írta volna, olyan. Szerinted is Zordibál
Zordibál:
– Jaj Mélabéla, miért mondasz ilyeneket? Remete sokkal hosszabbat írt volna, és mindent "zalainak" nevezne benne.
Mélabéla:

– Szerintem ez is elég hosszú. Báár, az egyik rövid.
Zordibál:

– Nem az a lényeg Mélabéla, hogy milyen hosszú.
Mélabéla:

– Háát, mi a lényeg?
Zordibál:

– Hogy mi? Moj, a könyvmoly, ő tudja a lényeget.
Moj:

– Persze hogy én. Ez a könyv formabontó, úgy ahogy a Micimackó is az.
Nincs konkrét szerkezete, nincs a jellembeli fejlődéseknek íve, mert az olyan meséket profik írják.

Ez, és az ehhez hasonló módon íródott mesék csak úgy megtörténnek, és az egyszerű történeteknek a mélyén az élet lényege rejtőzik, de nem bújik el nagyon.
Az ilyen mesék, csak úgy kibuknak az író szívéből lelkéből.

A visszajelzésekből tudom, hogy a gyerekek és a szülők is szerették, várják a folytatást.

Szeretik, mert a mi mesénkben nincs erőszak, a hibáinkkal együtt szeretnivalóknak tartanak minket, mert elfogadjuk egymást olyannak, amilyenek vagyunk.
Szeretnének ők is ilyen világban élni.

Tetszik nekik azért, mert a szókincsünk egyrészt egyszerű, másrészt olyan régi kifejezések is használunk, amiből a fiatalabbak bővíthetik ismereteiket.

Rövid kis tájleírásaimmal érezhetővé válik a hely hangulata, ahol egészen természetközeli az élet.

Az emberek világától részben elrugaszkodik, ezzel elindítja az olvasónk fantáziáját.
Annyira tetszett ez 10 éve a zalaiaknak, hogy többfordulós megyei versenyt rendeztek ebből a meséből.

Azonkívül, hogy minden zalai könyvtárban megtalálhatóak vagyunk mi, a Zalai Erdők Meséinek szereplői, nagy az érdeklődés a könyvesboltok részéről, ahol szinte minden példány elfogyott.

Ha keresed az interneten, Böszmerenghy Töhötöm néven meglátod, hogy milyen hiánycikk. Talán egy példány van a Libriben.

Nálunk még van raktáron néhány darab, melyek most kivételes akciós áron a Tieid lehetnek. Ráadásul a borítóra rákerül a Neved :)

Ha 2016. november 27. vasárnap éjfélig megrendeled,
50% kedvezménnyel
 
1590 Ft-ért
a Tied lehet a mese,
sőt, még a szállítási díjat is mi álljuk!

Az akció részleteid itt láthatod: 

Ne habozz, az akció csak vasárnap éjfélig él, utána már csak dupla áron tudod megvenni.

Kiváló ajándék lehet, ha van gyermek a családban, de ezt a történetet bizony a felnőttek is szeretik.


"Mosolyogva-nevetve azt is megtanultuk, hogy az élet és a tudás nagy titkai az egyszerű igazságokban vannak elrejtve." V. Geresits Gizella

"Nyugodt lelkiismerettel ajánljuk ezt a szinte kortalan úm. lélekgyógyító könyvet! Mert a meséket olvasva nemcsak az erkölcsi jót tanultuk meg észrevenni a körülöttünk élőkben, erősíteni magunkban, hanem megtanultuk látni, és érezni a természet hangulatképeit is. " Szabadi Tibor

Ha kiváncsi vagy a szakmai véleményekre, amikről Zordi és Mélabéla beszélgettek, itt olvashatod:
GOMB szakmai vélemény

2016. november 21., hétfő

Az elásott kutya


Képzeljük el, hogy a Földünk megrázza magát szörnyűségeink miatt, de nem halnánk meg. Viszont olyan körülmények jönnének létre, hogy nem lenne más lehetőség az életben maradáshoz, mint az ennivaló megtermelése. Ki lenne előnyös helyzetben? 
A gyűjtögető, a vadász és a földművelő.
Valamikor regényként olvastam a mezőgazdasági könyveket, és amikor alkalmam volt rá, kiskertemben kipróbáltam néhány zöldség termelését. Nagy élmény volt. 
Az elmélet azért volt gyönyörű, mert sok sok tapasztalt kertésznek a tudását ihattam magamba. A gyakorlat viszont maga volt a csoda.

Belegondoltak-e valamikor abba, hogy mi az a mag? A kezdet? 
Nem. A végtelenség bizonyítéka. Mi lakozik egy magban? Benne van az egész növény lehetősége a csírától a termésig. Benne van az egész múlt és az egész jövő lehetősége, amit addig őriz, amíg a körülmények lehetővé teszik a megvalósulást.

Ez nem a parasztok dolga. Ezt minden embernek tudnia kellene. Úgy, ahogy a kisgyermeket megtanítjuk cipőt fűzni (nem ősi szükséglet pedig), úgy kellene - vagy még előbb -  megtudnia, hogy az életbemaradásunk alapja a táplálkozás. Aki a táplálékot nem ismeri, nem tudja gyűjtögetéssel, vadászattal vagy megtermeléssel megszerezni magának, az nem él teljes-értékű életet, az egész életében függeni fog másoktól -  azoktól, akik ezt biztosítják számára. Ez logikus, nemde?

Hogyan alakulhatott ez mégis fordítva? Jelen életünkben a termelő függ a kereskedőtől, a piaci helyzettől, a "gyártóktól". 
Persze ott van még a lakhely építés és az öltözködés tudománya, ami valami titokzatos módon szükségletté vált. Mert ugye a többi élőlénynek egyszerűbb dolga van evvel. Szőr és toll, valamint a természetből összehordott "építőanyag" megteszi a magáét. Milyen főbenjáró bűn az, ami minket ilyen nehéz helyzetbe hozott? (Hiúság, kapzsiság, hatalomvágy?)

Ha viszont megtörtént, nem lenne fontosabb mindenkinek megtanulni mindenekelőtt azt, hogyan hozhat magának létre olyan körülményeket, hogy függetlenül élhessen, ha akar? Ha további igényei vannak, azt oldja meg a közössége segítségével, de az alapokra képesnek kellene lenni.

Amit megtanulunk, nem kell mindig mindet csinálnunk is, de jó érzés, ha képesek vagyunk rá. Kinek nem jó ez? Aki uralkodni szeretne azokon, akik nem képesek az önálló életre. (Itt van az a szegény bizonyos kutya, akit emiatt elástak.)


Térjünk vissza a maghoz. Nem véletlenül festettem meg a "Magok energiája" c. képemet.

Nem véletlenül szólok írásokkal és festményekkel a gyermekekhez.

"Belegondoltak-e valamikor abba, hogy mi az a mag? A kezdet? Nem. A végtelenség bizonyítéka. Mi lakozik egy magban? Benne van az egész növény lehetősége a csírától a termésig. Benne van az egész múlt és az egész jövő lehetősége, amit addig őriz, amíg a körülmények lehetővé teszik a megvalósulást."

Ki a gyermek? A kezdet? Nem. A végtelenség bizonyítéka. Mi lakozik egy gyermekben? Benne van a lehetőség. A múltból hordozott ősi törvénytől kezdve, ősei tapasztalásai, isteni adottságai révén egy csodálatos felnőtté válás lehetősége, amit addig őriz, amíg a körülmények lehetővé teszik a megvalósulást.

A gyermeket nem nevelésre kapja meg a felnőtt. A gyermeket segíteni kell, hogy tiszta lélekkel, és erős jellemmel léphessen arra az útra mely az élhető élet felé vezet. Az élhető élet sokféle lehet, mindenki tehetsége és adottsága szerint teremtheti meg. Az viszont biztos, hogy az élhető élet nem szólhat félelemről, függőségről és kegyetlenségről. Egy ilyen életben nem kell keresni a boldogságot. Az ilyen élet boldog élet. Boldog, ahogy Mici Mackóék boldogok, ahogy a Kis herceg is az.
Az ő példájukra íródik a mi mesénk is. az első kötet 10 éve jelent meg. Van még belőle néhány darab. Akit érdekel küldök a könyvről infókat.Pl.Libry, Nálunk sokkal olcsóbb.:)  Feliratkozás mesekönyv infókra:
GOMBmesekonyv.hu/




2016. június 23., csütörtök

Laktóz-glutén-tojás-cukor és tartósítószermentes reggeli + vers





Laktóz-glutén-tojás-cukor és tartósítószermentes reggeli

Rizsliszt és teljes kiőrlésű zabliszt 1-1 arányú keverékébe sót és őrölt köményt tettem, vízzel sűrű palacsintaállagra kevertem, épp hogy önthető legyen.
Kacsazsíron mesütöttem mindkét oldalát



Károlyfi Zsófia

Mily furcsa játék
Nyári szöcskék percegésében
firkálok egy papírra ötévesen.
Nem mondja senki, folytasd, ez jó.

Meghitt, csendes az este, pedig
a főgonosz sohasem tétlenkedik.
Szövögeti terveit, az ám.

Most elmerülve festem a jót,
piacon kínálom kalapból a szót.
Kísérőm egy fekete árnyék.

Kedvesem, az élet mily furcsa játék.

2016. június 15., szerda

Laktóz-glutén-tojás-cukor és tartósítószermentes egytál


Articum mártás
Zabpehelyliszt és rizsliszt keverékéből vízzel folyamatosan hígítva mártást főztem, amit miután félig kihűlt, kacsaolajjal (lassú tűzön olvasztott kacsaháj) kikevertem, majd tettem bele citromlét, steviát, sót, mustárt, egy csepp kurkumát.és egy egészen kis újhagymafejet nagyon apróra vágva még belekevertem.
Kóstolás után kiegészíthető citrommal, vagy mustárral stb.
Ezt párolt hússal, vagy hallal lehet tálalni, a tányér közepére a sűrű mártás, benne egy koktélparadicsommal. Körberakható még reszelt sárgarépával és karikával, citromszelettel, citromfű levelekkel esetleg főtt kukoricával.

Károlyfi Zsófia
Hallod-e
Ha dallam szól a múltból?
Elhozza-e még egy csók ízét?
Elragad-e a ritmus?
Látod behunyt szemhéjad színét?

folytatás...
 http://www.poet.hu/vers/7726
A verset eddig 664 alkalommal nézték meg.


2016. június 13., hétfő

A titokra kell rájönni. Ez a lényeg.

Valamikor olyan társaságban voltam, akik féltek a mesterek hatásától. Azt mondták, kb. 10 év kell ahhoz hogy levetkőzzék a mester hatását, hogy kialakuljon a saját egyéniség, mert tanul, akaratlanul is a tanárt utánozza. Ritka az amikor a tanítvány túlszárnyalja a mesterét.
Annyira bennem maradt a véleményük, hogy ezért kezdtem el a magam útját járni, és kialakítottam egy sajátos technikát, ami egyedivé teszi amit alkotok. Ez sem egy utolsó szempont.
Valamiről megfeledkeztem, de már elindultam ezen az úton is.

A kép lényegét, a festészet legfontosabb részét kell tudni fejleszteni.
Ezt a látásmódunk fejlesztésével lehet elérni. Ez nem rögtön az ecsettel történik, sokkal inkább gondolkodással, filozófiával. A titokra kell rájönni. Ez a lényeg. Nem a modell/tárgy ábrázolása a kép lényege, hanem az, hogy a tárgyat mulandónak, vagy örökkévalónak szeretném-e megmutatni.
Ha az érzelmi töltése ott van, a néző lába legyökerezik a kép előtt. Ha megvásárolja , majd hazaviszi, és a képet nem unja meg, akkor számára az remekmű. Ugyanis ha a kép, mondjuk egy almás csendélet, ne gondolja senki, hogy ő otthon almákat szeretne nézegetni. Őt abban a képben a mulandóság, vagy az örökkévalóság érzése ejtette rabul.
Egyszer egy kócsagot ábrázoló képet vásárolt tőlem valaki. Megkérdeztem tőle, hogy szereti a kócsagokat? Válasza: nem, én ezt a képet szeretem.

Most úgy látom, nem kell félni a nagyok hatásától. Nem véletlen festettek úgy, ahogy.
Cezanne megengedhette magának, hogy egy hegyet számtalan példányban, és egyre jobban absztrahálva fessen meg. Kutatta a titkot, és azt hiszem rájött valamire. Egy kép lényege, az örökkévaló, a végtelen hatásában rejlik. Minél jobban elveszíthetetlennek érzem, annál jobban lenyűgöz. A valóságos ábrázolás minél jobban megközelíti a látvány részleteit, annál inkább a mulandót juttatja eszembe. Ez lehet megható.
Ha a képen csak az örökkévaló van, akkor lenyűgöz, és akkor tud nekem igazi "társam" lenni, mert hatása felrepít, és nem meghat, (nem a mulandó pillanatot könnyezem meg), tudatosítja bennem azt, hogy nemcsak halálra születtünk, hanem az örökkévalóságra is.
A valóság megközelítésével is lehet remekelni, aki a megható képeket szereti, érzelmileg azt kapja, amit vár. Ha viszont egy képen semmi érzelem nincs, az elismerés az ügyes szónál megreked.
Magam részéről azért tartom magasabb rendűnek az absztrahált képeket, és az absztrakt képeket (nem ugyanazt jelenti e kettő), mert az absztrahált és absztrakt képek előtt azt kapom meg, amit a jelen valóságtól nem. A végtelenség érzését.
Nem lehetek evvel egyedül, mert megfigyelhető a művészeknél, hogy érettebb korukban a legtöbben eljutnak az absztrakt képek alkotásáig. Már nem érdekli őket a tárgyi megjelenítés, már csak a kép lényegét közvetítik színekkel, vonalakkal, ritmussal.

Az absztrakt ábrázolásmódú alkotások között vannak geometrikus képek, amorf képek és a kettő keveredése is. A geometrikus, számomra játékos dolog,  ha keveredik az amorffal, akkor lehet mondjuk ritmikus, az amorf pedig a lélek legmélyebbét igyekszik átadni. Mindnél nagyon lényeges a színek összhatása, és a kép egyensúlya. Tárgy nélkül kell elérnie azt, hogy párbeszédet kezdjen a nézővel.
A képnek meg kell szólítania a nézőt. Ez a cél.
Nem a nézőnek kell megdicsérnie az alkotót. Megteheti, de az nem lehet cél.




Kalap-kabát


Hajléktalan lelkem 
ül az utcán, 
Kalapjából kínálja a szót, 
Az igaz szót, mely szívéig 
szállna, ha megállna 
bárki is, de nem dobálna 
venne belőle, 
Mert üríthetetlen. 
Mégsem kell senkinek, 
hát feláll, kalap-kabát 
És továbbáll, 
Oda hol menthető még 
Egy...


2016. június 12., vasárnap

Laktóz-glutén-tojás-cukor és tartósítószermentes ebéd vagy vacsora

A megsózott csirkecomb felsőket alacsony hőfokon fedő alatt ropogósra sütöttem.
A zsenge nyári káposztát szeletekre vágva enyhén megsóztam, az uborkát, paprikát szintúgy.
Egy kevéske hagymát is közévágtam, épphogy csak fűszerként.
Steviás citromos levet egy kis olívaolajjal kevertem, és jól átforgattam a zöldségekkel.
Újkrumplit és cukkinit karikára vágva átsütöttem kacsazsíron.
Tálaláskor lehet díszíteni pirospaprikával, citromfűvel, koktélparadicsommal.